Dad község logó

Római katolikus templom és plébánia

 

Dadon az első templom már 1333-ban állt, akkor a fehérvári esperességhez tartozott. Valószínűleg többször átépítették, de pontos adataink csak 1640 utánról vannak. 1643-ban a teljesen elnéptelenedett faluba gróf Csáky László, a gesztesi vár ura református jobbágyokat hozott, és a használaton kívüli katolikus templomot is nekik adta. Nagy veszteséget jelentett az 1718-as tűzvész, amikor „a község tőbül leégett”. A tűz során az épületek, a templom, vele együtt a község „jegyzőkönyvei és irományai” is elpusztultak. A lakosok templomukat 1735-ben hozták helyre. A viszontagságok után a falu újraéledése 1747-48-ban kezdődött.

Gróf Eszterházy József katolikusokat telepített a faluba és az akkor érvényes "cuius regio, eius religio" (akié a föld, azé a vallás) elv alapján a templomot is átadta a katolikus híveknek, A református gyülekezetnek telket, építőanyagot adományozott a templomépítéshez, kántoruknak és papjuknak pedig földet juttatott. Így mindkét felekezet szabadon gyakorolhatta hitét, és megszűntek a vallási viták.

1764-ben épült a római katolikus plébániaház (barokk) Fellner Jakab vezetésével és tervei szerint, boltozott szobákkal.

1771-ben a katolikus templom állaga annyira megromlott: „est in statu ruina minante” – az összeomlás fenyegette. A mai, késő barokk stílusú templomot a 18. sz. végén emelték és Szent István királyunk tiszteletére szentelték. Fellner Jakab műve. 1779-ben kezdték építeni, de csak a művész halála után, 1784-ben fejezték be. Egyhajós, egyenes szentélyzáródású, K-i homlokzati tornyos templom, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, a szentély DK-i oldalához épült sekrestyével. Hajóját mindkét oldalon kő támpillérek támasztják. Hegyes gúlasisakkal fedett tornya a homlokzat előtt áll, melyet copf vázák díszítenek. Az egyhajós belső teret csehboltozat fedi. Félkörívben előreugró orgonakarzatát két pillér tartja. Copf főoltárának képe: Szent István felajánlja Magyarországot Máriának, a háttérben Pannonhalma képe látható.

Anyakönyveit 1753-tól őrzik és vezetik. Említésre méltóak 18. századi barokk padjai és 1780 körül készült copf stílusú szószéke. Orgonája 1908-ban készült (Rieger Orgonagyár).

A plébániatemplom huszonnégy méter magas tornyában két harang található. A délidőben megszólaló 600 kilós nagyharangot Eberhard Henrik mester öntötte Pesten 1833-ban. Átmérője 100 cm, hangzása g’. Feliratának tanúsága szerint az Esterházy-család adományozta a templomnak. Szinte csoda, hogy ezt a jelentős méretű Eberhard-harangot nem rekvirálták el a világháborúk idején.
A Mária-harangot (kisharang) 1923-ban öntötték Csepelen (F. W. Rincker). Átmérője 58 cm, súly 114 kg, hangzása e’’. Mindkét harang villamosítás nélküli, tehát kézzel húzva szólal meg. A nagyharang ejtős rendszerű, hajlított jármon függ, a kisharang azonban egyenes jármon függ, és repülőnyelvvel szól. A templom középső harangját, mely hajlított jármon függött, a II. világháborúban hadi célokra elvitték. Nyelve és járma ma is megtalálható a toronyban.

Forrás: Dad története könyv

További képek a galériában megtekinthetők!